A tegnapi posztban megnéztük, hogy milyen lehetőségek vannak az IMF hitellel kapcsolatban; ezt a mai hírek is megerősítik: várható, hogy kapunk hitelt, de nem lesz benne köszönet.
Nézzük akkor a hazai helyzetet:
- az ellenzéket;
- a kormánypárt(oka)t.
Az ellenzék olyan megosztott, amilyen csak lehet, de alapvetően két bandából áll: a "Gyorskocsi utcai koalíció" és a Jobbik. Az előbbi már-már "népfront" jellegű összefogást jelent, de ennek az összefogásnak egy fókusza és egy célja van: az Orbán-kormány elutasítása. Közös kormányzati munkára (jelenleg) alkalmatlanok; elég arra gondolni, hogy egy részük nem is hajlandó együtt mutatkozni Gyurcsánnyal; aki viszont nagyon szeretne velük együtt lenni.
Ez el is vezet minket az ellenzék másik feléhez: a Jobbikhoz. Amilyen profi volt a Jobbik megalakulása után az utcai politizálásban, most annyira átengedi a terepet a "demokratikus ellenzéknek". Ennek egy oka van: kormányra készülnek.
Mert gondoljuk csak végig: ha megbukik a kormány, és a lehetséges váltó koalíció egy asztalhoz sem hajlandó leülni egymással, akkor ki marad? Csak a Jobbik.
De bármilyen furcsa is kimondani, mégis van egy másik alternatíva: maga a Fidesz.
Persze nem a mostani, KDNP-vel összegyógyult, Matolcsy-s, Hoffman Rózsás banda; hanem a Pokornis, mérsékeltebb szárny. Akik látják, hogy ha folytatóik az eddigi sikertörténet:
és még bejön a csökkentett létszámú parlament is, akkor nekik végük. Legfeljebb önkormányzati szerep marad nekik, ahol nem jó azt írni a kampány plakátra: "Az elmúlt években Bólogató Jánosként támogattam a kormány minden szerencsétlenkedését, de most, most már tényleg önálló és sikeres politikus leszek!". Ennél azért többre lesz ott szükség.
És ebben nem lesznek egyedül a "mérsékeltek"; a kicsit is ambíciózusabb politikusaik is rájönnek majd, hogy ez az út Gyurcsányi mélységekbe vezet.
Összegezve mindezt:
- a jelenlegi politikának, pénz hiányában, záros határidőn belül vége;
- a "demokratikus ellenzék" kormányképtelen;
- az ellenzék másik fele, azaz a Jobbik, szalonképtelen, ezért pénzt ők se kapnának sehonnan;
csak egy megoldás marad: a jelenlegi kormánypártok "lázadó" tagjai, kiegészülve az őket (akár kormányon kívülről) támogató "demokratikus ellenzékkel" váltja le a jelenlegi kormányt.
Ezt persze mondani könnyebb, mint megcsinálni; különösen úgy, hogy Orbán (a legjobb diktátori hagyományokat követve) minden kritikát magára vesz és megtorol; így bármilyen szervezkedés csak a háttérben folyhat. Ezzel persze megnő a kudarc esélye is...
Erről az esélyről, és a lehetséges következményekről a következő posztban bővebben.